Riportok, szakmai anyagok

 

 

Interjú Jambrich János pártfogó felügyelővel

Jambrich János osztályvezető, pártfogó felügyelő - Budapest Főváros Kormányhivatala

Gyámügyi és Igazságügyi Főosztály - Felnőtt Korú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztálya.

Az interjút Kovács Eszter, intézményünk szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátásának programvezetője készítette

Kovács Eszter: - Kérem, mutassa be a pártfogó felügyeletet.

 

Jambrich János: - A pártfogó felügyelet egy intézkedés a büntető törvénykönyvben, mely önállóan nem szabható ki, mindig kapcsolódik valamilyen egyéb büntetéshez vagy intézkedéshez. A kormányhivatalnál dolgozó pártfogó felügyelők a felfüggesztett szabadságvesztés, próbára bocsátás valamint vádemelés elhalasztása mellett elrendelt ügyekben látják el a pártfogó felügyeletet. Viszonylag új intézkedés a büntető törvénykönyvben a jóvátételi munka, mely mellett szintén elrendelhetik a pártfogó felügyeletet.

Visszaesők esetében kötelező a pártfogó felügyelet elrendelése, jellemzően azonban a bíró mérlegelheti, hogy az elkövető életviteléhez, személyiségéhez mérten szükségesnek érzi-e a plusz kontroll funkciót.

A pártfogoltaknak kötelezettségei és jogai is vannak, az egyik leghangsúlyosabb kötelezettség – bármely ügyben elrendelt pártfogó felügyelet esetén  – a kapcsolattartás.

Az ügy terheltje a legrosszabbat akkor teszi, ha együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, mert amennyiben eltűnik, és nem tudjuk elérni, annak előbb-utóbb súlyos következménye lehet: adott esetben végrehajthatóvá válik a felfüggesztett szabadságvesztés, vádhalasztás esetén az ügyészség vádat emel, véget ér a próbaidő és büntetés kiszabására kerül sor.

Egyes esetekben külön magatartási szabályt is előírnak a pártfogó felügyelet elrendelésekor, ez leggyakrabban vagyoni jellegű, kártérítési, kárenyhítési kötelezettség. Ilyenkor az elrendelő megszabja a határozatában, hogy az adott sértettnek/sértetteknek milyen összegben kell megtéríteni a kárát a pártfogó felügyelet tartama alatt. A pártfogó felügyelő a fizetési kötelezettség elhalasztásával kapcsolatos dokumentációról másolatot készít, és az ügy lezárását megelőzően ellenőrzi, hogy megtörtént-e a külön magatartási szabályban előírt teljesítés. Inkább a fiatalkorúaknál jellemző, de felnőtt pártfogoltaknál is előfordult már személyes jellegű magatartási szabály előírása, pl. a pártfogoltnak meg kellett látogatnia egy múzeumot, vagy el kellett olvasnia egy könyvet.  Vannak olyan esetek is, amikor a pártfogó által nehezen ellenőrizhető magatartási szabályt ír elő az elrendelő, például azt, hogy egy bizonyos szórakozóhelyet ne látogasson az adott pártfogolt. Ebben az esetben a rendőrség közreműködését kérjük.

Az át nem vett  postai küldeményekkel, idézésekkel kapcsolatban sokakban az a tévképzet él , hogy amennyiben nem veszik át a küldeményt, akkor folyamatban lévő ügyük elfejtődik, elévül. Nincsenek tisztában a kézbesítési vélelem nevű jogintézménnyel, ami alapján a hivatalos küldeményeket, „nem kereste” jelzés esetén a második kézbesítés megkísérlését követő 5. napon kézbesítettnek kell tekinteni. Ilyen esetben a pártfogó felügyelőnek úgy kell tekintenie, mintha az adott személy megkapta volna az idézést. Semmiképpen nem javasolható tehát megoldásnak, hogy ne vegyék át a postai küldeményeket, mert ezzel a probléma nem oldódik meg, viszont adott esetben sokkal rosszabbul járhatnak, mintha együttműködnének.

Fővárosi sajátosság, hogy a fiatalkorúakkal és a felnőttekkel foglalkozó pártfogók külön osztályon dolgoznak. A fiatalok és a felnőttek más jellegű végrehajtási metódust igényelnek, fiataloknál a nevelő funkció dominál inkább, a fiatalkorúakkal foglalkozó pártfogó felügyelőknél havi rendszerességgel, szükség szerint gyakrabban kell megjelenni. Felnőttek esetén a kontroll funkció az elsődleges, nekik általában szintén havonta kell jelentkezni a pártfogó felügyelőnél. Azokban az esetekben, amelyekben a pártfogó megítélése szerint rendezett, kiegyensúlyozott életvitelű a pártfogolt, a jelentkezések ritkábban esedékesek, azzal a korláttal, hogy a törvényi előírások értelmében két jelentkezés között három hónapnál több nem telhet el.

A pártfogó felügyelet szerepe kettős, az ellenőrző funkció mellett a segítő funkció is megjelenik, ennek keretében a pártfogolt jogosult segítséget kérni a pártfogójától álláskereséshez, életvezetéshez. A pártfogó felügyelőknek kevés eszköz áll rendelkezésére e tekintetben, ezért kapcsolatban állunk olyan civil szervezetekkel, melyek bevonásával tudunk egyéni segítséget nyújtani.

A pártfogó felügyelők feladatkörébe tartozik a büntetőbíróság által kiszabott közérdekű munka büntetések végrehajtása is. A fővárosra és a nagyobb ügyszámmal dolgozó megyei főosztályokra jellemző, hogy sokkal nagyobb számban hajtanak végre közérdekű munka büntetést, mint elrendelt pártfogó felügyeletet.

A munkahely kijelöléséről a pártfogó felügyelő határozatot hoz, ennek jogerőre emelkedését követően kell megkezdeni a kijelölt munkahelyen a munkavégzést.

A kiszabott büntetést, mely órákban van meghatározva (jelenleg minimum 48 óra, maximum 312 óra szabható ki) a jogerős munkahely kijelölést követően heti rendszerességgel, tehát legalább heti egy alkalommal, munkával kell tölteni. A napi munkaidő legalább 4 óra, legfeljebb 12 óra lehet. Az előírt óraszám teljesítése esetenként nehezen összeegyeztethető a magánélettel, munkával, ezért a törvény rendelkezése szerint az elítéltnek szabadideje, pihenőideje terhére kell letöltenie a kiszabott büntetést. A heti egyszeri munkavégzési kötelezettség kevésbé töri meg az ember életét, mint másfél-két hónap fogház. Amennyiben az elítélt munkavégzési kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, a pártfogó felügyelőnek az ügyészségen keresztül javaslatot kell tennie arra, hogy a büntetés-végrehajtási bíró változtassa át fogházban letöltendő szabadságvesztésre a kiszabott büntetést. Fontos megemlíteni, hogy a szabálysértési eljárásban kiszabott pénzbírság megfizetése helyett választott közérdekű munka letöltését nem mi, hanem a területileg illetékes munkaügyi központok koordinálják.

 

Kovács Eszter: - A pártfogó felügyelet egyik célja az elkövető reintegrációja, milyen eszközeik vannak ennek elérésére?

 

Jambrich János: - 2014 augusztusától a büntetés-végrehajtás szervezetéhez került a feltételesen szabadultak pártfogó felügyeletét ellátó büntetés- végrehajtási pártfogó felügyelet. Ott van leginkább szükség a reintegrációra, különösen hosszabb távú büntetéseket töltő elítéltek esetében, hiszen ők hosszú időre „kiestek” a társadalomból. Igazi reintegrációról tehát a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelet esetében beszélhetünk. Nálunk az ilyen esetek viszonylag kis számban jelennek meg. Sajnos korlátozottak a lehetőségek, nincsenek olyan „félutas házak”, amelyek létesítéséről korábban szó volt, nincsenek védett munkahelyek, amik biztosítanák, hogy pártfogoltakat el tudnánk helyezni erkölcsi bizonyítvány nélkül is. Ez utóbbi probléma nem csak a büntetés végrehajtási intézményből szabadulóknál, de a mi pártfogoltjainknál is jelentkezik, mivel, sok esetben már egyszerű segédmunkáknál is kérik a tiszta erkölcsi bizonyítványt. A pártfogoltjaink közül sokan beszámoltak róla, hogy bár tudják, ez nem helyes, csak feketén, bejelentés nélkül tudnak dolgozni, így tudnak megélni. Általánosságban elmondható, hogy mióta a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelők külön szervezetben dolgoznak, a mi pártfogoltjaink többsége kisebb súlyú bűncselekmény elkövetője. A felfüggesztett szabadságvesztéses esetekben sűrűbben fordul elő a kriminológiailag terhelt múlt, a ki-be járkálás a büntetés végrehajtási intézményekből.

Alapvető cél minden elrendelt pártfogó felügyelet esetében a munkáltatás elősegítése. Ebben igyekszünk segíteni, az adott ügyhöz és adott pártfogolthoz igazodva az ő képzettsége, végzettsége egyéni képességei figyelembe vételével. Szükség szerint segítünk az önéletrajzírásban és az álláskeresésben. Minden eset más, vannak, akik egyáltalán nem igénylik ezt a támogatást.

A vádemelés elhalasztásánál, ha a pártfogolt rendszeren jelentkezik és az esetlegesen elrendelt külön magatartási szabálynak is eleget tesz, akkor az ügyészség a nyomozást megszünteti, ezzel tehermentesítjük a bíróságot is. Az ilyen terhelt nem úgynevezett “kemény bűnöző”, elkövetett egy kisebb súlyú bűncselekményt, „megbotlott”, ezért is kapta az ügyészségtől ezt a lehetőséget. Ezekben az esetekben a pártfogolt általában rendezett életvitelű, ilyenkor egyfajta “mentális tréningben” részesítjük. Megkérdezzük, hogy milyen okból került az ügybe, és tanácsokat adunk, hogy a jövőben ezt hogyan tudja elkerülni. Ők egyébként többnyire be is látják, hogy nem érdemes összeütközésbe kerüli a törvénnyel. A vádemelés elhalasztásának speciális esete az úgynevezett elterelés. Ennek lényege, hogy a terheltnek rész kell vennie egy legalább hat hónapig tartó, folyamatos, kábítószer- függőséget megelőző, gyógyító kezelésben. Amennyiben az erről szóló igazolást bemutatja, a pártfogó felügyelő azt megküldi az ügyészségnek és a pártfogó felügyelet véget ér.

 

 

Kovács Eszter: - Hogyan kerül Önökhöz az elkövető, hogyan zajlik az első találkozás és milyen maga a folyamat?

 

Jambrich János: - A bíróság, vagy vádhalasztásos esetekben az elrendelő ügyészség elküldi részünkre az elrendelő alaphatározatot, amihez a bíróságtól érkező ügyekben egy értesítő lap is kapcsolódik. Ezt követően az osztály vezetése egy eljáró pártfogó felügyelőre szignálja az adott ügyet, aki pártfogó felügyelet esetén felhívást, közérdekű munka büntetés végrehajtásakor idézést küld ki arra az ismert tartózkodási helyre, ami rendelkezésünkre áll a kezdő alapiratokból. Többször előfordul, hogy azon a címen már nem található az elítélt vagy pártfogolt, annak ellenére, hogy többnyire nyilvános tárgyaláson születnek meg az ítéletek, és már itt fel szokták hívni a figyelmüket arra, hogy 3 munkanapon belül be kell jelenteniük az esetleges adatváltozást. Ez pont azért lényeges, hogy elérhetőek legyenek, hiszen a büntetőeljárás nem zárul le, a végrehajtási szakasz csak ezután következik. Tehát erre a címre kiküldjük a megjelenésre kötelező iratot, szerencsés esetben ott találjuk a pártfogoltat, elítéltet és az adott időpontra bejön. A felhívásban vagy idézésben a pártfogó felügyelő telefonos, e-mailes elérhetősége is fel van tüntetve. Amennyiben nem jó neki az adott időpont, de felveszi a kapcsolatot a kollégával, a megjelenés időpontja rugalmasan módosítható. A pártfogó felügyelőknek függetlenül attól, hogy közérdekű munka büntetést vagy pártfogó felügyeletet hajtanak végre, soha nem célja, hogy ellehetetlenítse a terhelt életét. Az együttműködés azonban kiemelten fontos, az érintettnek feltétlenül meg kell oldania, hogy részt vegyen az első, az üggyel kapcsolatos meghallgatáson, melynek során a végrehajtási eljárás első lépéseként jegyzőkönyvet veszünk fel vele.

A jegyzőkönyvi meghallgatás során az elítéltet a személyazonosító okmányai alapján azonosítjuk, majd meghallgatjuk és kioktatjuk. Elmondjuk neki, hogy mik a jogai, kötelezettségei. Az adott szankcióval kapcsolatban mit kell tennie, mit kell bejelentenie, hogy néz ki az eljárás folyamata, mik ennek a törvényi keretei. Nyilatkoztatjuk a körülményeiről (családi, lakhatási, szociális, egészségügyi, iskolai végzettség). Ezt egyébként minden ügycsoportnál meg szoktuk tenni, mert ez is belekerül a jegyzőkönyvbe. A jegyzőkönyv közokirat, amit mind a két fél aláír és ebből egyet a pártfogolt vagy közérdekű munkára ítélt is megkap. Célszerű megtartani, mert a legfontosabb tudnivalókon kívül ebben a pártfogó összes elérhetőséget megtalálja, így tudja, kihez kell fordulnia, ha bármilyen bejelentést kell tennie. A jegyzőkönyv hivatkozási alap is, mivel az elítélt, pártfogolt az aláírásával igazolja, hogy tudomásul vette az abban foglaltakat.

Mi van, ha valakit nem találunk meg?

Ebben az esetben a rendőrség segítségét is kérhetjük a terhelt felkutatására, adatot igényelhetünk a büntetés-végrehajtás országos nyilvántartásából, a személyi- és lakcím nyilvántartóból. A lépések fokozatosan következnek egymás után. Végső esetben a terhelt köröztetését kezdeményezhetjük. A körözést a bíróság rendeli el, mi erre javaslatot teszünk, előadva az indokainkat, illetve azt, hogy az adott személy számunkra ismeretlen helyen tartózkodik. Fontos, hogy ha valaki nem vesz át egy idézést, akkor annak nem az lesz a következménye, hogy lezárul az ügye. Ilyenkor elkezdjük őt keresni a rendelkezésünkre álló valamennyi eszközzel. Ennek végső megnyilvánulása, amikor rendőri igazoltatás során a rendőr közli a terhelttel, hogy Budapest Főváros Kormányhivatala Gyámügyi és Igazságügyi Főosztálya keresi, sőt szerencsés esetben fel is hívják a figyelmét arra, hogy jelentkeznie kell a pártfogó felügyelőjénél. Amennyiben ennek nem tesz eleget, mulasztásának következményei lesznek. Mikor rendőri információt kérünk, akkor külön megemlítjük, hogy tájékoztassák arról az adott egyént, hogy milyen okból kell jelentkeznie, hol, illetve az is, hogy jelentkezési kötelezettségének haladéktalanul tegyen eleget. Ezután a rendőri jelentésben foglaltak is hivatkozási alappá válnak, ezért nem célszerű a tartózkodási hellyel kapcsolatosan félrevezetni a hatóságot és rossz címet megadni.

Minden ügycsoportra jellemző, hogy akkor nyúlunk ezekhez az eszközökhöz, ha minden jel arra utal, hogy az érintett nem hajlandó együttműködni. Ilyenkor jogszabályi kötelességünk megtenni a javaslatot a kilátásba helyezett következmény, szankció vonatkozásában. Nem szívesen tesszük ezt, mert alapvető célunk a büntetési célok megvalósulása, a minden fél szempontjából sikeres végrehajtás, és mert szociális érzékenységgel bőven megáldott kollégákkal dolgozunk.

A közérdekű munka büntetések esetében az együttműködés hiánya azzal a következménnyel jár, hogy a pártfogó összefoglaló jelentést terjeszt fel az ügyészségnek, aki aztán majd indítványozza a büntetés-végrehajtási bírónak az átváltoztatást fogházban letöltendő szabadságvesztésre. Amennyiben az elítélt nem elérhető, a bíróság elfogató parancsot ad ki. Ez azzal jár, hogy a rendőr igazoltatás esetén nem csak figyelmezteti, hanem a bíró elé viszi előállításra.

4. Milyen Intézményekkel vannak kapcsolatban?

Büntetés-végrehajtási intézetekkel, büntetés-végrehajtási pártfogókkal, rendőrségekkel, ügyészségekkel, bíróságokkal, hajléktalan ellátó szervezetekkel, szükségképp drog prevenciós intézményekkel, civil szervezetekkel. Előfordulnak olyan esetek, hogy a szociális munkás is részt vesz a jegyzőkönyvi meghallgatáson, mert elkíséri az adott esetben mentálisan nem annyira egészséges terheltet. A gondnokság alatt álló személyeket a gondnok jelenléte nélkül meg sem lehet hallgatni. Volt olyan esetünk, ahol a külön magatartási szabálynál egy konkrét egyesülettel kellett együttműködni a pártfogolt érdekében. A fiatalkorúakkal foglalkozó kollégák nyilván a gyermekjóléti, család- és gyámügyi szervekkel, iskolákkal, pedagógusokkal is kapcsolatban állnak.

Közérdekű munkavégzés kapcsán egészségügyi intézményekkel és letöltő helyekkel, alapítványokkal, egyházakkal, állami és önkormányzati intézményekkel egyaránt kapcsolatot tartunk.

 

 

Kovács Eszter: - Miért tartják fontosnak a pártfogó felügyelet intézményét, mi a motivációjuk a mindennapi munka során?

 

Szikinger Ágota:  - Jogászként alapvetően szeretek emberekkel foglalkozni, korábban védőügyvédként dolgoztam, azt gondolom, hogy ez egy olyan igazságügyi terület, ahol a segítő/támogató funkciónak is érvényesülnie kell a legfontosabb kontroll funkció mellett. Az emberi része, ami engem motivál, illetve azok a - sajnos nem tipikus - esetek, amikor ténylegesen segítséget tudunk nyújtani, például abban, hogy valaki tisztességes munkát találjon, ami jó kiinduló alap arra, hogy rendezett életet folytasson a későbbiek során. Volt olyan eset régebben, amikor valakinek egy elveszett családtagját sikerült felkutatnunk Szintén ritka, de többször előfordult, amikor a pártfogolt az eljárás lezárásakor mondta, hogy milyen jó volt, örült, hogy bejárhatott, sőt volt olyan, aki megkérdezte, hogy jöhetne-e még, úgy hogy már nincs pártfogó felügyelet hatálya alatt. Tehát ezek azok, amik sikerélményt adnak. A kollégák is próbálnak az elítéltre szabott megoldásokat keresni. Előfordul, hogy már egy beszélgetés révén is látjuk, hogy valamit adtunk neki, túl azon, hogy az ellenőrző funkció megvalósult. Személy szerint egyéb jogi, hivatali ügyekben is tudok tanácsot adni, egyszerűbb kérelmek beadásához segítséget nyújtani. Volt esetem, mikor a kórházban fekvő pártfogoltamat látogattam meg – és nem az ellenőrző funkció miatt, hiszen végig együttműködő volt, hanem azért, mert tudtam, hogy nincs senkije és örülni fog a látogatásnak. Hozzá kell tennem, hogy jó lenne, ha szélesebb eszközrendszerrel dolgozhatnánk, a jelenleg rendelkezésre álló egyéni lehetőségek leginkább a kollégák leleményességének köszönhetőek.

 

Jambrich János: - Az alapvégzettségem pedagógus, sokáig a büntetés- végrehajtásban dolgoztam nevelőtisztként. Gyakorlatilag első kézből tudok információt adni, főleg azoknak a fiatal terhelteknek, akik még a „ bűnözői karrierjük” elején állnak. Fel tudom vázolni azt, hogy mi várhat rájuk, ha úgy folytatják az életüket, ahogy az a rendelkezésünkre álló információkból kitűnik. Engem a pártfogásban az mozgat leginkább, hogy olyan ismereteket tudok, próbálok átadni, melyek a későbbiekben a hasznukra válhatnak. Mit hogy érdemes megoldaniuk, hogyan tudják az életüket élni ahhoz, hogy elkerüljék azokat a helyzeteket, embereket, amik őket veszélyeztethetik. Mindez nagyon jól személyre szabható az életkörülmények és az elkövetett cselekmény ismeretében. Sok esetben kifejezetten vigasztalni kell egy-egy pártfogoltat, mert ő maga képzeli, hogy már bűnözővé vált, nem kell senkinek, önértékelése jól láthatóan hibásan működik. Ezekben az esetekben már egy beszélgetéssel is elérhetők apró sikerek. A napokban találkoztam néhány egykori elítélttel, akikkel úgy 25 évvel ezelőtt dolgoztam. Nagyon érdekes volt, hogy mennyire pozitívak voltak ezek a visszajelzések, hogy összességében kedvesen, tisztelettel beszéltek velem az egykori eseményekről, történetekről, emberekről. Ezek az esetek motiválnak, illetve azok a véletlen találkozások a városban 1-1 korábbi pártfogolttal, amikor megköszönik a tanácsokat, azt a segítséget, amit adni tudtunk. Ezért érdemes ezt csinálni. Kicsik a sikerélmények, amik érik az embert, viszont annál többet érnek.

 

 

©  Készült az Utcafront megbízásából 2015. Design: Borbély Péter